A kisgyerekes évek varázslatosak, de kétségtelenül kihívásokkal teli időszakot jelentenek a párkapcsolat számára. Az életetek teljesen új irányt vesz és új rendszert kell kialakítani arra, hogy mindketten külön-külön és együtt is jól érezzétek magatokat az új szerepeitekben. A kisbaba érkezése mindkét szülőtől óriási alkalmazkodást kíván, és nem ritkán előfordul, hogy az édesanya és édesapa között feszültségek, kommunikációs problémák alakulnak ki. De ne aggódj, nem vagytok ezzel egyedül, és igenis léteznek olyan eszközök, amik segíthetnek megőrizni a kapcsolatotokat ebben az új élethelyzetben.
Kisgyerekes szülő klienseim sokan küzdenek azzal, hogy a nappalok és éjszakák összemosódnak, és a pihenésre szánt idő is ritkán adatik meg. Az alváshiány, a háztartás vezetése és a kicsikről való folyamatos gondoskodás miatt mindkét fél kimerült és ideges lehet. Ez természetesen könnyen félreértésekhez, türelmetlenséghez vezethet, ami hatással van a párkapcsolatra is.
Fontos, hogy ne hagyjátók, hogy a stressz és a fáradtság teljesen eluralkodjon rajtatok. Próbáljatok meg közösen, még ha nehezen is, időt szánni a pihenésre. Ez lehet egy közös séta a baba alvása alatt, egy rövid beszélgetés, vagy akár egy közös sorozatnézés. A kis szünetek, amik kizárják a napi feszültséget, segíthetnek abban, hogy újra közelebb kerüljetek egymáshoz.
A gyermekek érkezésével mindenki új szerepeket ölt magára, a párkapcsolatot is újra kell tehát definiálni. Az édesanya és édesapa mindketten elkezdik az új szülői szerepeiket betölteni, de közben könnyen elfelejthetik, hogy párként is jelen kell lenniük egymás számára.
Ne felejtsd el, hogy a kapcsolatotokat is táplálni kell. A szülők szerepe mellett ne hagyjátok, hogy a párkapcsolat háttérbe szoruljon. Próbáljatok időnként olyan közös programokat szervezni, amik kizárólag rólatok szólnak. Lehet ez egy gyors kávé egy kávézóban, egy rövid esti beszélgetés vagy egy hétvégi séta a baba nélkül. Az apró pillanatok, amikor újra önmagatok lehettek, segítenek a kapcsolatotokat ébren tartani. Hozzám járó párok sokszor mesélik el, hogy nagyon félnek tőle, mit okoznak a babának, ha másra bízzák. Sok éves szülői és tanácsadói szerepemből is meg tudom nektek erősíteni, a gyerek lelke nem sérül, ha kicsit más vigyáz rá és ti töltődtök kettesben! Természetesen az első hónapokban, a szoptatás időszakában ezt nehezebb kivitelezni, de később kisebb, rövidebb időkre nagyon fontos kicsit kiszakadni a szülői szerepekből és újra kettesben lenni néhány órára.
Az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kisgyerekes párok találkoznak, az a szülői szerepekkel kapcsolatos különböző elvárások megélése. Míg az egyik fél lehet, hogy a hagyományos, esetleg gyerekként szüleinél látott szerepekre esküszik, a másik inkább egyenlőbb „munkamegosztást” szeretne. Beszéljétek meg, hogy ki mit vár el a másiktól a napi teendőkben, és legyetek nyitottak egymás ötleteire. Ne féljetek kérni a másiktól segítséget, ha úgy érzitek, hogy túlságosan egyedül maradtok a feladatokkal. A szülői szerepek megosztása és a közös felelősségvállalás nemcsak a mindennapi életet könnyíti meg, hanem közelebb is hoz titeket egymáshoz. Arról nem beszélve, hogy azok az édesapák, akik aktív szerepet vállalnak a baba és később a gyermek körüli teendőkben, sokkal közelebbi kapcsolatot is élhetnek meg a gyermekikkel, sokkal erősebb kötődés alakul ki köztük.
A kisgyerekes évek alatt az élet felgyorsul, a feszített tempó pedig gyakran vezet ahhoz, hogy kevesebb figyelmet fordítotok egymásra. Könnyen előfordulhat, hogy elfelejtitek megbeszélni, mi zajlik bennetek belül, vagy milyen nehézségeken mentek keresztül a napi rutin közben. A kommunikáció ebben az időszakban kulcsfontosságú! Ne hagyjátok, hogy a napok elrohanjanak anélkül, hogy megosztanátok a másikkal, mi történt veletek. Amikor az anyuka egész nap a gyerekekkel van otthon, az apuka pedig a munkából esik haza, két külön világ találkozik. Egyik vagy másik nem könnyebb, vagy nehezebb, csak más. Este, ha már a gyerekek alszanak, fordítsatok időt arra, hogy megpróbáltok a másik világába kicsit belépni. És ti is engedjétek be a saját világotokba a másikat. A szeretetteljes, nyílt kommunikáció erősíti a köteléketeket, és segít megérteni egymás vágyait. Ha csak napi 20-30 percet erre fordítotok, hatalmas löketet adtok a kapcsolatotoknak.
Amikor gyerekek érkeznek, az élet természetesen a család köré épül, de ez nem jelenti azt, hogy a párkapcsolatnak el kell tűnnie. A gyerekek mellett is fontos, hogy legyenek olyan pillanatok, amikor ismét egymásra tudtok figyelni, mint egy pár. Keressetek közös pontokat, amelyek mindkettőtöknek örömet okoznak. Lehet ez egy közös hobbi, sport, egy esti film, vagy egy spontán randi, amikor lehetőség van újra felfedezni egymást.
A kisgyerekes évek valóban próbára teszik a kapcsolatokat, de a megfelelő kommunikációval, támogatással és odafigyeléssel átvészelhetitek a nehezebb időszakokat. Az, hogy tudjátok, mikor kell megállni egy pillanatra, és mikor kell egymásra figyelni, kulcsfontosságú. A gyermekek érkezése nem a kapcsolat végét jelenti, hanem egy új fejezetet. És ha ezt a fejezetet közösen élitek át, erősebb lesz a kötelék közöttetek, mint valaha!
